A Dragon Blade sorozatról

** Figyelem! A kritika spoiler-eket tartalmaz! **

Bizonyára sokan ismertek olyan játékokat, melyekről csak fenntartással lehet véleményt írni, mondani, mivel vagy a készítője, vagy a rajongói – esetleg mindkettő – nem képesek felnőttként kezelni, ha nem 100%-ig pozitív véleménnyel vagy. A mostani játékokra is igaz ez. Úgyhogy megnyugtatnék minden olvasót, hogy ez nem egy támadás a játékok készítője és a játékokat kedvelők ellen, hanem csupán egy kritika. Kérlek titeket, e szerint kezeljétek.

A múlt hétvégén, 2020. június 20-án jelent meg a Ruby Dragon Entertainment legújabb játékának, a Dragon Blade negyedik részének a demója. Mielőtt belemennék, nézzük meg röviden az előző részeket.

Dragon Blade 1egy jó kezdet

A Dragon Blade első része egy gyülevész marhasággal kezdődik, mely remekül megteremti e poénjáték hangulatát: két hódító harc helyett fej vagy írással dönti el, hogy kijé legyen egy sziget. A cselekmény egy elkényeztetett, beképzelt hercegnőről szól, aki minden figyelmeztetést figyelmen kívül hagyva, belevág egy bosszúhadjáratba egy mágus ellen, aki megsértette őt. Felelőtlensége óriási áldozattal jár: az egész birodalmát lerombolják. Tehát a játéknak komoly tanulsága van amellett, hogy komolytalan. Ha éppen nem zseniális, de mindenképp egy jól összerakott játék a Dragon Blade 1, melyet élvezet játszani és a humora magával ragadó, még ha olykor ez bunkó-humor. Szerintem, ha imádod a JRPG-ket, egy próbát mindenképp megér, még ha az utolsó kastély vontatottra is sikerült.

Dragon Blade 2a rossz irány

A Drabon Blade 2 teljesen eltér az 1 hangulatától. Egy teljesen komolytalan történet helyett egy félig-meddig komolyan vett katasztrófát kaptunk, aminek tematikája az első rész fordítottja: 4 teljesen életképtelen idióta menekül a Dragon Blade-del és csak szerencsével tudnak sikerrel járni. Az első rész vagányságát a nyáladzás váltja fel, beleerőltetett angyalos szerelmi szállal megspékelve.

A játék leginkább a technikai újításairól lett híres, melyek inkább csak kísérletezgetések. Ezek egy töredéke csicsás rendszerekből áll – például lovaglás közben porzik a pata alatt az út -, nagy részük pedig többé-kevésbé sikerült minigame-ekből. Sok minigame-et nem volt képes kezelni az RPG Maker 2000, irányításbeli vagy érzékelésbeli bugokat produkált. Ezek miatt teljesen unfair-nek érződtek a vereségek és hogy sokadjára kellett újrapróbálnod.

Hiába a fanok kedvence, sajnos az első rész nyomába sem ért a Dragon Blade 2. Ha RPG-sként kezdenél bele, ne tedd. A harcokat elnyomja a rengeteg minigame, ügyességi játékká téve ezt a részt. A minigame-eknél ugyanazok a problémák lépnek fel, mint amikről az Angry Video Game Nerd online sorozatban bemutatott NES játékoknál beszéltek.

Dragon Blade 3rendszerdemonstráció játék köntösben

A Dragon Blade 3 harcrendszerébe rengeteg munkát fektetett Zrokky, ami meg is látszik. Ezúttal egy real time-nak ható automatizált körökre osztott harcrendszert készített. 3 hős harcolhat – egy íjász/közelharcos, egy mágus és egy tolvaj/katona -, akiknek egyenként adhatunk parancsot vagy autómatikus cselekvést állíthatunk be. Sajnos a kezdetben elszúrja az irdatlan nagy nehézséggel (az első kötelező harcot csak szerencsével lehet megnyerni), de ha sikerül túljutni az elején, órákat el lehet szórakozni vele. Pár hiba/figyelmetlenség itt-ott található (a harcolók elakadnak a bokorban; Yuna varázslatai ugyanannyit sebeznek, hiába magasabb szintűek; ha elmenekültél, a következő harcban megkapod az előző harc(ok) nyereményét is), de ezek tényleg eltörpülnek és semmit nem rontanak az élményen.

A harcrendszerbe fektetett munka elvette a figyelmet minden más felől. A cselekmény csupán egy fetch quest: el kell menniük 4 faluba megszerezni egy-egy tárgyat és közben történik néhány dolog, majd egy végső tisztáson véget is ér a játék. A játék világa ezúttal open world, oda mész ahová szeretnél és minden ellenfél elérhető azonnal, bár nincs kihasználva, mert csak néhány esemény történik a fő történeti szálon kívül. A történet egy elmegyógyintézetbe való lányról, Arlenről szól, akit szó nélkül elhagyott a fiúja, ezért leszúrta a nővérét, Yunát. A nővér angyallá vált és visszatért, hogy vigyázzon rá egy amnéziát okozó bájitallal. A bonyodalom a fiú újra megjelenésével kezdődik, Arlen angyal nővére elkezd aggódni, hogy nehogy emlékezzen, mert akkor újra meg fog ölni valakit. Nem kifejezetten egy tinilányoknak való mese, de na. …és sok helyen átgondolatlan, a konklúzió teljesen értelmetlen például, de nem lövöm le.

A harcrendszer megcsodálása miatt ajánlani tudom ezt a részt is a gyatra történet ellenére, noha ne lepődj meg, ha úgy tűnik, hogy csak erdőkben rohangálsz órák hosszát, hisz tényleg csak erről szól a játék.

Dragon Blade 4 demó – kizárólag csak fanoknak

Íme elérkeztünk az irományom fő témájához. Igen nagy nyomás nehezedik rám a bevezetésben említett okból, hogy erről a játékról is tisztességes kritikát írjak. Az érzés, amikor elsőre nem nyeri el a tetszésed egy felkapott játék, de mégis próbálsz pozitívumot találni benne, második esélyt adsz neki, majd harmadikat és azután is a pozitívum keresése olyan, mintha tűt keresnél a szénakazalban és a tűt már tegnap aláásta a vakond, akkor döbbensz rá, hogy a játék készítőjével teljesen elszaladt a ló. Saját tapasztalatból beszélek amikor azt mondom, hogy letaglózóan rossz érzés amikor rengeteg időt fektetsz egy játékba és szembesítenek vele, hogy hiába adtál bele mindent, akárhogy is szépítjük, a produktum élvezhetetlen. Sajnálatos, de az egyetlen pozitívum a Dragon Blade 4 demóban az engine és egyáltalán nem maga a játék.

A Dragon Blade 4 az első rész prelűdje. Eredetileg RPG Maker-ben készült volna és a harmadik részben bemutatott mesteri harcrendszert vitte volna tovább, de a készítő érdeklődés hiányára hivatkozott és helyette Minecraft-szerű 2.5D-s sandbox multiplayer játékokat adott ki. Később ismét elővette, hogy a 2.5D engine-jének egy tökéletesített változatában újrakezdje. Az új DB4 demó ezennel böngészőből játszható, multiplatform és egy szerver is jár hozzá, ami eltárolja mindenki mentését.

Az ember arra számítana, hogy az első rész sikerére alapozva a játék hasonló stílust visz tovább. Hisz az intró is a DB1 mintájára egy gyülevész marhasággal nyitja meg. Ezúttal Mark, az első rész főgonosza, háború közepette elviszi a legjobb csata-űrhajót a nászútjára – legénységgel együtt. Azonban ekkor a Dragon Blade 2 viharos szele idecsap, a hajót szabotálják és Mark angyal menye elteleportálja a múltba, ahol Mark az első nap felszed egy tinilányt, aki kísértetiesen hasonlít a menyasszonyára. Hajajj…

Az engine kis igényű, chrome böngészőben egy több, mint 10 éves PC-n is elfut. A kamerát szabadon lehet kezelni: forgatni és közelíteni/távolítani. Számos modern és régi 3D játéknál bevált opció, hogy a forgatást invertálhatod. Embere válogatja, hogy kinek melyik kézenfekvőbb. Ugyanakkor a kamera mozgatásnál, mint a görgetésnél, van smooth és azonnali. Smooth mozgatáskor a kamera, mintha meglökték volna, elkezd fordulni és lelassulva áll meg másodpercekkel miután a forgatást abbahagytad, az azonnalinál nincs felgyorsulás, hanem csak a játékoson múlik, hogy mikor áll meg a kamera. A Dragon Blade 4 engine-jében nincs invertálási lehetőség és csak smooth forgatás lehetséges. Ezen esetleg lehetne még finomítani.

Az engine ezen korlátja önmagában egyáltalán nem problémás. De úgy már inkább az, ha a pályákat direkt úgy tervezik, hogy ezen korlátoltságot a játékos ellen fordítsák. Nem viccelek. Állandóan valami a látótered felét kitakarja. A terek túlzsúfoltak, egyáltalán nem egyértelmű, hogy mire lehet rámenni és mire nem. Például a nagy kőre ráléphetsz, de az ugyanolyan magas lépcsőn már nem tudsz közlekedni, mert az 2 szinttel feletted van és csak 1 oldalról látszódik. Ez azt eredményezi, hogy a kamerát nem tetszés szerint forgathatod, hogy jobban láss, hanem a kamerát forgatnod kell, hogy egyáltalán láss. Betöltésenként a kamera nem jegyzi meg az irányt, hanem a hős mögé fordul.

Az egyik legmaradandóbb pálya a játékban, amikor egy belvárosban vakon kulcsokat keresgélsz és zárakat nyitsz. Hogy miért vakoskodsz? Netalántán köd lenne vagy sötét? Naív vagy, fiam! Szó sincs itt természeti jelenségekről, a házak teteje takarja ki a látótered! Csakis tudatos malőr lehetett a készítőtől, hogy pocokjárat szűk utca-labirintusokat készített, melyeket ráadásul teleszórt szeméttel amiben fent akadsz és járőr kutyákkal. Felülnézetből semmit nem látsz, oldalnézetből pedig a kamera átmegy a falakon. Rejtély marad számomra a stratégia eme lépés mögött, mely az engine erőssége helyett a gyengepontjait demonstrálja.


Kipufogógázt érzek… Maluch Racer, hát te vagy az!

Vajon a történet kiválóságával kompenzálja-e a játékélmény monotonitását? Sajnos nem. Sűrűn poénkodik a játék, majd helyenként komolyan veszi magát csak azért, hogy váratlanul elhülyülje a fontos eseményeket. A poénok ugyanolyan túltoltak, mint a labirintusok. Vegyünk egy példát:

Közvetlen az intró után, melyben Markot elteleportálják és azt hiszi, meghalt, egy horgász poénkodik vele, hogy sanyarú a sorsa, a gyerekeit, azokat a “kis szörnyeket” etetni kell, de az élelem nem bőséges. Ez egy egész korrekt poén lenne önmagában, de Zrokky nem tud parancsolni magának és túltolja a következővel:

Negyed órával később Mark még mindig ezen lovagol. Ezúttal elmélkedik, hogy beverhette-e a fejét.

Számomra a legemlékezetesebb egy eseménysorozat, ami inkább bicskanyitogató, mint jópofa. Odaajándékozza főhősünknek a bolyhos nevű plüss mackóját Evelyn. Másnap érdekházasságba adják szülei, amihez egyértelműen nincs kedve. Mark leállítja az esküvőt, poénkodva azzal, hogy Evelyn neki adta a “bolyhost”. Ám ennyivel most sem éri be Zrokky, Mark ezután említi és demonstrálja is, hogy először veszekedtek a mackóért. A demonstrálás olyan, mintha Mark a levegőt dugná. Egy templomban. Esküvő alatt. Magamat jóhiszemű embernek vallva, egyáltalán nem hagy jó ízt a számban, már elnézést. Vannak dolgok, amikkel nem poénkodunk. A vallás ilyen.

Számos szexuális poén kíséri a templomit. Mind inkább kínos, mint vicces.

Mindenki el tudja dönteni, hogy mit gondol. Felnőtt fejjel azt mondom, nem nekem való a Dragon Blade 4 demója. Játékkészítőként pedig rengetegszer éreztem azt, hogy a játék készítője mintha éreztetni akarná, hogy mennyi munkája volt a játékban – amit elcsépelt, fél napokat elemésztő labirintusokkal és szándékosan időhúzó, unfair, élvezhetetlen minigame-ekkel ért el. Ajánlani csakis a DB2 rajongóinak tudom, casual játékosoknak végképp nem, mivel nincs semmi ami a játék elejétől magával ragadná a játékost vagy bevezetné az irányításba és a játék mechanikákba, semmi nem invitál, hogy játszd tovább, csak egy legjobb esetben is 3/10 történet, és az is szigorúan csak elszórtan. Ha megítélésed szerint produktív eltöltése a szabadidődnek, hogy erre a játékra szánod, jó szórakozást kívánok hozzá.

A Dragon Blade játékok ingyenesen elérhetők a Ruby Dragon oldalán.

 

Köszönöm a figyelmet,
Karsa